Családi Bölcsődénkben, amikor verset mondunk Huba mindig ezt kéri:”holló, holló…” Ez Kányádi Sándor: Három holló c. versét jelenti. Ez az egyik kedvenc most nálunk, így télvíz idején. A többi téli , farsangi kedves versünket is megtalálod a folytatásban.

Kányádi Sándor: Három holló

Ül a havon három holló.
Mind a három nagyothalló.

Fújhat a szél,
zúghat-búghat,
ők a hóról nem mozdulnak.

Közepén a fehér télnek,
moccanatlan feketéllnek.

Kiss Dénes: Jön a fagy

Jár a fagy             Ember is didereg

kopogóst,               toporog,

kipi-kopp               táncot rop.

ropogóst.

Jár a fagy,

kipi-kopp,

deresen

bekocog.

Buda Ferenc: Tél

Patkó szaporáz,

szikrázik a jég,
hasig érő nagy hidegben

pendely nem elég.

Gazdag Erzsi: Január

Január, január

mindig hócsizmában jár;

jégbajusza, jégkabátja,

zúzmara a jó barátja.

Szilágyi Domokos: Január

Csíp a dér, fagy az ér,

csupasz ág feketéll,

pihenő cinegék

szeme még feketébb,

s a nyitott kapunál

didereg január.

Gazdag Erzsi: Itt a farsang.

Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.

Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
míg az örlő pergeti.

Heje-huja vigalom!
Habos fánk a jutalom
Mákos patkó, babkávé,
ez aztán a parádé.

Gryllus-Döbrentei:Bohóc (részlet)

Botlok és csetlek

rajtam nevettek.

Csetlek és botlok,

engem sirattok.

Piros orrom gombóc,

a cipőm meg csónak.

Vödrömben festék,

mindjárt lelocsollak.

Kacagok és nevetek,

minden embert szeretek.

Ej, haj gyerekek,

jól kitoltam veletek.