Alapelvek

Az egészséges életmódra és reményteljes életszemléletre szoktatást meleg-korlátozó neveléssel idejekorán el kell kezdeni türelmes, következetes, szeretetteljes munkával.
A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.

1. A szülőkkel való kapcsolat
A gyerekek jó közérzete és harmonikus fejlődése érdekében elengedhetetlen, hogy kialakuljon közöttünk és a családi bölcsődébe járó gyermekek szülei között a kölcsönös tiszteleten és bizalmon, megbecsülésen alapuló partnerkapcsolat.

2. A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak
A gyermek gondozása-nevelése során figyelembe vesszük az otthon kialakult szokásokat, a jellegzetes reakciókat, a gyermek érdeklődését.

Megköveteljük magunktól, hogy nyugodt, magabiztos alapról a ránk bízott gyermek mindennapi ellátását az elvárt színvonalon egyenletesen, felelősséggel végezzük.

Törekedünk arra, hogy az étkezés, az öltözködés, a tisztálkodás, a pelenkacsere naponta többször ismétlődő, apró eseménye örömteli legyen a gyermek számára. Figyelembe véve a gyermek igényét, ízlését, jó hangulatot teremtve a kölcsönös bizalmon alapuló meghitt kapcsolat kialakulása érdekében örömmel gondozzuk, neveljük őket, magától értetődőnek tartva, hogy ez az egyéni szükségletek figyelembe vételével, a gyermek együttműködésére építve történjen.

Törekedünk a gyermekek megismerésére, egyéni igényeik, tulajdonságaik felismerésére, jelzéseik, reakcióik, megnyilvánulásaik megértésére és mindezeket figyelembe véve gondoskodni róluk, tiszteletben tartva a gyermek egyéni fejlődési ritmusát, nem sürgetve, hanem a megfelelő környezet kialakításával és a gyermek fejlettségi szintjéhez igazodó bánásmóddal segítve elő a fejlődést.

3. Állandóság és rendszeresség

A csecsemő és kisgyermek tájékozódásának, jó szokásai kialakulásának alapja, hogy a vele kapcsolatos események megszokott helyen, időben és sorrendben történjenek. A gyermek számára  megkönnyíti a beilleszkedést, és megalapozza a biztonságérzetét a mindennapos események, az étkezés, a játék, a tanulás stb. rendje.

A rendszeresség és a szabályok biztonságot nyújtó korlátként segítik a gyermek egészséges szocializálódását.

4. Az aktivitás és önállóság támogatása
Az a gyermek, akinek szeretetteljes a kapcsolata a szüleivel és azzal a felnőttel, akinek gondoskodására van bízva, örömmel foglalja el magát, változatosan és elmélyülten játszik, tevékenykedik.

Ahhoz, hogy tudjon eleget mozogni és játszani, nyugodt környezetet, biztonságos, tágas játszóhelyet(játszószoba, nagy udvar) és korának, érdeklődésének megfelelő tevékenységre ösztönző játékokat biztosítunk a családi bölcsődénkben.

Az önállóság és az aktivitás tekintetében jelentős különbségek vannak a gyermekek között. Egy gyermek esetében az önállóság és az aktivitás, különböző mértékű lehet az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan, továbbá a fizikai és a pszichés állapottól függően is változhat.

5. A gyermek elfogadása és személyiségének megbecsülése
A gyermeket partnernek tekintjük, elismerve a gyermek kompetenciáját és ehhez igazodva választási és döntési lehetőséget nyújtunk számára. Együttműködésére, belátására építve, pozitív példát nyújtva kívánjuk elérni, hogy a gyermek az együttélés alapvető viselkedési szabályait megtartsa. Az egyéni bánásmóddal szeretnénk elősegíteni a gyermekek egymással való harmonikus kapcsolatának, az egymás iránti empátiának, elfogadásnak és megértésnek a fejlődését is. Ehhez a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatát pozitív érzelmi töltés és megértés kell, hogy jellemezze. A fenyegetés, megfélemlítés, megszégyenítés, a gyermek félelmeinek, érzékenységének semmibevevése aláássa a gyermek felnőttbe vetett bizalmát, rombolja a nevelés hatékonyságát.

6.  Szobatisztaságra nevelés, WC használat
Figyelünk arra, hogy a pelenkázás, biliztetés, WC használat a gyermek fejlettségének megfelelően történjen. A pelenkás gyermeket étkezés előtt, illetve szükség szerint tesszük tisztába, ill. a bilit és a WC-t is így használjuk (szűkítővel, dobogóval).

A tisztába tevés alatt a gyermeket bevonjuk a műveletekbe. A tevékenységet finom mozdulatokkal végezve, fájdalmat, kényelmetlenséget semmiképpen nem okozva.

A szobatisztaságra nevelés menetét a szülőkkel közösen tervezzük meg, amikor a gyermek már hajlandóságot mutat az önállósodásra. kb. 2-3 éves korban, ha egy-egy alkalommal tisztázásnál száraz a gyermek pelenkája, vagy ő kéri a bilit, szívesen használja a WC-t, rövid időre ráültetjük. Mellette maradunk, míg a gyermek a szükségletét végzi. Megdicsérjük, ha sikerül a művelet, de nem marasztaljuk el sikertelenség esetén. Ha már volt néhány sikeres próbálkozás és néhány óra után is száraz a gyermek pelenkája, akkor egy-egy délelőttöt tölthet már bugyiban. Időnként tapintatosan felajánljuk számára a bili vagy WC használatát, de nem erőltetjük. Balesetek még egy ideig előfordulhatnak.

Kényelmes ruházat segítheti a gyermek szobatisztává válását.

7. Mosakodás
Étkezések előtt, után, pelenkázás, WC és bili használat után minden alkalommal, ill. szükség szerint pl.festés, kezet mosunk a gyermekekkel.

Folyékony szappant használunk, amit nagy kedvvel nyomnak a pici tenyerükbe. Minden gyermek számára külön törölközőt biztosítunk. Ezek számukra könnyen hozzáférhetőek. A nagy tükörben a teljes alakjukat látják. Ez segít az énkép kialakulásában. Sokat nevetünk előtte.

Az óvodás korúak már többnyire önállóan mosakodnak és fésülködnek, de esetenként szükségük lehet a felnőtt segítségére.

8. Öltözködés
Minden kisgyermeknek van jellel ellátott zsákja, padon a hozzátartozó hely és polc, ahol a váltóruhákat, cipőket lehet tartani.

A kisebbeket – a gyermek közreműködését kérve és elfogadva- mi öltöztetjük az öltöző padon vagy a pelenkázón. Kényelmesen próbálkozhatnak az egyes ruhadarabok, lábbelik fel és levételével. Nem sürgetjük őket, hiszen a begyakorláshoz sok idő kell, de gyakori dicsérettel ösztönözzük őket a sikerre.

Jó, ha a gyermekekre önállósodást segítő ruházatot adunk. A helyes öltözködés nemcsak az időjárás változásai ellen véd, hanem fejleszti a gyermek ízlését, esztétikai érzékét.

9. Alvás, pihenés
A gyermekeknek életkoruk és egyéni igényeik szerint van szükségük a pihenésre. Minden gyermeknek külön fekhelye van, és igény szerint a délutáni alvás mellett délelőtti alvás lehetőséget is biztosítunk. Az alvószivacsok egymástól karnyújtásnyira vannak, hogy a gyermekek ne zavarják egymást a pihenésben. Mesével, halk, nyugtató zenével, masszírozással, segítjük az elalvást. Mindenki hozhatja a cumiját, saját párnát, puha állatkát stb.

10. Levegőzés

A gyermekek számára igen lényeges, hogy minél több időt töltsenek a tiszta, szabad levegőn. Saját nagy udvarunk van, füves és térköves részekkel, sok játék lehetőséggel. Pl. kis motorok, libikóka, hintaágy, homokozó, mini kosárpalánk stb. A levegőzésre jó lehetőség még a séta, a közelben lévő játszótér.

A családi bölcsőde területén kívüli levegőztetéshez kérjük a szülők írásbeli hozzájárulását. Ezek a programok nagyobb balesetveszélyt rejtenek magukban, így a gyermekek fokozottabb felügyelete indokolt.

A levegőztetést csak kánikulában (ilyenkor reggel tartózkodunk kint) vagy esőzés, erős havazás, nagy erejű szél, sűrű köd vagy – 5°C  alatti hőmérséklet esetén mellőzzük.

A napfény káros hatása és a kisgyermekek bőrének érzékenysége miatt fokozott figyelmet fordítunk az erős napsugárzás elleni védekezésre. Fokozottan ügyelünk arra, hogy 11-15 óra között ne érje a gyerekeket közvetlen sugárzás. Az erős napfénytől védjük a gyermekek fejét sapka, kendő, testüket trikó, kis ing használatával. Az udvarunkon nagy tuják, fenyőfa, császárfa és több napernyő ad árnyékot.

Javasoljuk a réteges, kényelmes a szabad mozgást segítő esztétikus öltözéket.

11. A játék és a tanulás
A kisgyermeknek természetes életformája, központi tevékenysége és legfőbb öröme, egyben a tapasztalatszerzés, a tág értelemben vett tanulás a játék. A játék segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést.

A gyermek játékát elsősorban a megfelelő hely, idő, légkör és eszköz biztosításával tudjuk segíteni. Követve a gyermekek kezdeményezéseit, magatartásunkkal, javaslatainkkal, támogatjuk az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményezünk, szerepet vállalunk a játékban, ötleteinkkel színesítve azt. Közben sokat beszélgetünk a gyermekekkel, a gyakori kérdések, melyek szélesítik gondolatkörüket, figyelmüket környezetük és tevékenységeik jellemzőire irányítják.

Lehetőség van aktív és csendes játékra, pihenésre, piszkolással járó tevékenységek (festés, vizezés) végzésére, és aktív mozgásra. A játékoknak állandó helyük van, ez ösztönzi a gyermekeket az önállóságra és rendszeretetre.

A tanulás fontos része az is, ha a gyermekeket bevonjuk a szokásos napi tevékenységekbe. Segíthetnek rendet rakni, teríteni, kertet rendezni.

A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára. Igyekszünk pozitív példát mutatni a társkapcsolatokra, megértő, kedves és őszinte magatartásunkkal. A gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően világos és egyszerű szabályokat állítunk fel, probléma megoldási javaslatokat teszünk. Mindezzel segítjük, hogy a gyermekek jól érezzék magukat egymás társaságában, és szociális képességeik fejlődjenek.

Egész napunkat, minden tevékenységünket végig kísérik a mondókák, versek, énekek. Kéthetente veszünk elő újakat, különböző témák köré csoportosítva, amikhez kapcsolódnak a kézműves munkák is.

A bölcsődés és az óvodás korú gyermekek életében az ének, a mondóka, a képeskönyv, a mese és a vers nagy jelentőségű. A 2-3 évesek a róluk szóló történeteket hallgatják szívesen, de a rövidebb állatmesék és a láncmesék is nagy érdeklődést váltanak ki. Az óvodás korú gyermekek kedvencei az állatmesék, a népmesék . A mesék fejlesztik gondolkodásukat, fantáziájukat, szókincsüket. A többször hallott mesét a gyermekek lerajzolhatják, eljátszhatják.